Rossz érzés

Pénteken B. találkozott egyik csaj szaktársunkkal, akivel már előttem jóban volt, nincs semmi köztük (csaj is egy szaktárssal jár és úgyis megtudnám, ha B. meg közte lenne valami). Nem ez a lényeg, tényleg nincs bennem semmi rossz érzés ezzel kapcsolatban (azért persze nyitva tartom a szemem), no meg a csajjal már én is kezdek jóban lenni és szeret beszélni (tehát tuti engem is kibeszél a hátam mögött), aminek az az egyszerű következménye, hogy B-ről is szeret fecsegni, szóval többet tudok B-ről, mint ő azt hinné :) Na de a lényeg, hogy utólag kiderült, hogy ott volt az a csaj is, aki elkövette ellenem azt a szülinapos merényletet is többek között, akit zsigerből utálok és ez kölcsönös a részéről is. Sznob picsa. Szóval ez a ribanc is ott volt és ettől teljesen rossz érzésem lett. Nem féltékenység, mert a csaj még jóindulattal se mondható szépnek, magas, férfias és férfiasan hájas hozzá nem illő ruhákkal, szóval ez a féltékenység dolog tényleg kilőve. Ez valami másfajta rossz érzés volt, magam sem tudom milyen, de az a tudat, hogy rólam beszélt B-nek (mert biztos szóba kerültem) vagy B. mondott neki rólam valamit (akár még csak olyan csekélységet is, hogy egész nap velem volt, szóval még nem is részletekbemenő, intim dolgokat), na már ettől kiráz a hideg teljes mértékben! Persze B-nek fel se tűnik, hogy ez a csaj rühell engem, mert ugye mosolygunk egymásra mindig, csak B. férfi mivolta miatt nem érti, hogy mosoly és mosoly között mennyi, de mennyi különbség van! Azt hiszem a mi mosolyunk bőven belefér a gyilkos kategóriába, ha nem lépi túl...